Akácméz

Akácméz

Robinia Pseudoacacia

A fehér akác eredetileg nem őshonos erdőalkotó fa faj Magyarországon, Amerikából telepítették hazánkba elsősorban az alföldi futóhomok megkötésére. Ma már erdeink kb. 20%-a akác. Európa akácerdeinek kb. 60%-a Magyarországon található, emiatt nevezhető az akácméz Hungaricumnak.

Az akácfa 20-30 méter magasra nővő, fehér fürtös virágzatú növény. Akác virágzása az időjárás függvényében május első heteire tehető. A növény kb. 10 napig virágzik, de a méztermés jelentős része a „dandár” idején, néhány nap alatt kerül a kaptárba. Ezen okok miatt és mivel Magyarországon a virágzási idők területi eltérései lehetőséget adnak, két eltérő virágzási idejű akácterületről lehetséges mézet pergetni.

Az akácméz pollen tartalma:

Az akácvirág sok nektárt és kevés pollent termel, ezért a virágporra érzékenyek próbára tehetik.

Az akácméz megjelenése:

Világos színű, a sárgás áttetszőtől a zöldessárga enyhén opálosig, hosszú ideig folyékony állapotát megőrző, kellemes, enyhe ízű, akácvirág illatú méz.

Az akácméz összetétele:

Akácmézre jellemző, hogy a glukóz (szőlőcukor) mennyisége a fruktózhoz (gyümölcscukor) képest jelentősen alacsonyabb, emiatt a tiszta akácméz szinte sosem kristályosodik ki (a világon 3 mézfajta őrzi meg folyékonyságát hosszú ideig). Egyebek mellett jellemző az akácméz értékességére, hogy a mézben előforduló 11 cukorféle közül 10-et tartalmaz.

Az akácméz felhasználása:

A legismertebb, legnagyobb mennyiségben fogyasztott méz. Népszerűségét a folyékonyságának és semleges enyhe zamatának köszönheti. Fogyasztása minden formában ajánlott. Önmagában kanalazva. Italokba: tea, kávé, tej. Étkezéshez: kenyérre kenve magában vagy vajjal keverve, palacsintába, süteményekbe, tésztákra, sültekhez, keleti konyha édes-csípős ételeihez. Ajánlott a gyomorsav túltermelés miatti emésztési zavarok csökkentésére. Kitűnő hámsérülések, hegek, horzsolások, égésnyomok külső kezelésére. Nyílt sebbe ne kenjük. Nagyszerűen alkalmazható a szépségápolásban pakolásokhoz, masszázsnál és szaunázáskor.